Pál levele a rómaiakhoz 5,5

Pál apostol levelei azért nagyon értékesek a számunkra, mert ezeknek a leveleknek minden egyes szava személyes tapasztalatból származik. Ezekben a szavakban és mondatokban azért van élet és erő, mert van mögöttük fedezet. És mi az a fedezet? Az apostol saját, személyes élete, megtérése, hite és mindennapos küzdelmei a hit útján.
Az apostol életében munkálkodott egy hatalmas erő, mely az egész életének új irányt, új célt és új tartalmat adott. Mi volt ez a hatalmas erő? A reménység. Ez a reménység Isten ajándéka volt az ő számára, amelyet Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása általi újjászületésben nyert el.
Ez a reménység élő reménység volt. A Szentlélek hozta el az ő számára oly módon, hogy Isten szeretetét beleárasztotta az apostol szívébe.
Mert a halott reménységet minden ember ismeri. Amikor mindent beleadtunk, és elindultunk nagy tervekkel, nagy álmokkal, szép elképzelésekkel. És egyszer csak szembesültünk a szörnyű valósággal: nem úgy történt, ahogy vártuk vagy megálmodtuk. Minden másképpen alakult! És azóta is csak temetjük-temetjük sorban, egymás után a be nem teljesült álmainkat.
Valaki egyszer így fogalmazott: „Minél tovább élünk, annál több reménységünket temetjük el.”
Akkor milyen reménységről beszél itt az apostol? Milyen az a reménység, amelyik nem szégyenít meg? Melyik az a reménység, amelyiket nem kell majd eltemetnünk? Hol van az a reménység, amely nem boldogtalanná, nem keserűvé, hanem egy boldog emberré tesz minket?
Istennél. Annál az Istennél, aki az első Húsvét hajnalán Jézust feltámasztotta a sírból. Aki most is itt van, most is intézkedik és uralkodik. Annál az Istennél, aki a megváltás folyamatát tovább viszi bennünk és általunk. Ő a mindenség Ura és Királya. Szentlelke által megszabadít minket látszat reménységeinkből, látszat kapcsolatainkból. Kihoz minket az elsiratott reménységeink temetőjéből. Igazi barátokat, útitársakat ad, és a Szentlelke által szívünkbe áradt szeretete lángra lobbantja a mi szívünket is Őiránta.
Ezért az igazi keresztyén ember mindig reménységben élő ember. Mert bármilyen reménytelenség veszi is körül, soha nem veszi le a tekintetét arról a Valakiről, aki győzelmet aratott bűnön, poklon és halálon. Akié ma is minden hatalom mennyen és földön. /Mt 28,18/
Imádkozzunk:
Mennyei Atyám! Nem akarok többé csalfa, vak reményeket kergetni. Nem akarom a jövőmet Nélküled élni. Szentlelked által hozd el a szívembe a Te szeretetedet. Hadd szülessen meg bennem az igazi reménység, mely soha meg nem szégyenít, és minden akadályon átsegít. Jézus Krisztus nevében kérlek.
Ámen