1161 Budapest, Budapesti út 82. iroda@refsashalom.hu +36-30-491-8473

Nem vagyok szabad? Nem vagyok apostol? Nem láttam Jézust, a mi Urunkat? Nem az én munkám eredménye vagytok-e ti az Úrban?

Pál első levele a korinthusiakhoz 9,1

Nagy kérdés ma ez: Kit nevezünk szabad embernek? Azt az embert, aki mindig azt csinálja, amit akar? Aki saját maga rendelkezik az élete felett, és úgy osztja be az idejét, ahogy a kedve tartja?
A Biblia azt mondja, hogy a legszabadabb ember az, aki elkötelezte magát teljesen, egy egész életre szólóan Jézus Krisztus mellett. Aki úgy odakötötte magát Jézushoz, hogy már senki és semmi nem tudja őt Krisztustól elszakítani: sem halál, sem élet, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény. /Róm 8,38-39/
Mert ez az igazi szabadság: Isten tetszése és akarata szerint élni! Vele folyamatos és szeretetteljes kapcsolatban megmaradni! És mindent megtenni azért, hogy senki és semmi le ne térítsen minket erről az útról.
Pál apostol szabad ember volt. Krisztus által megszabadított ember. A damaszkuszi úton találkozott Jézus Krisztussal, és ez a találkozás egy egészen új irányt adott az életének.
„Nem emberektől, nem is emberek által kapta elhívását, hanem Jézus Krisztus által, és az Atya Isten által, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül.” /Gal 1,1/
Mert amikor a Szentlélek egy erős kötelékkel odaköt minket Krisztushoz, akkor megszabadulunk az Isten iránti lázadásunkból és engedetlenségeinkből. Innen ismerhetjük fel azokat az embereket, akiket Isten Szentlelke már megragadott és legyőzött: nem lázadnak többé Isten akarata ellen. Sokkal inkább bíznak Benne.
Mert aki egyre jobban megismeri Isten Jézus Krisztusban megjelent szeretetét és kegyelmét, az az ember egyre jobban rá meri bízni magát erre a kegyelemre és szeretetre. Egyre jobban megbízik Istenben, egyre jobban érti és szereti Isten akaratát, és a saját, személyes életére vonatkozó tervét.
Az ilyen ember szabad ember. Krisztus által megszabadított ember. Krisztusnak él, Krisztusért él. Mindent megtesz azért, hogy minél többeknek tovább tudja adni a szabadítás üzenetét.
Az ilyen ember önként hátat fordított a régi életének: a paráznaságnak, a mások rágalmazásának, a naplopásnak és a semmittevésnek. Önként, a saját döntése alapján választotta Krisztus követését. Ebben leli kedvét és minden gyönyörűségét. Már el sem tudná képzelni az életét Krisztus nélkül, Isten Igéje és Szentlelke nélkül. Krisztus foglya lett egy egész életre szólóan. /Ef 3,1/
Imádkozzunk a 391. számú Halleluja szavaival:
„Tégy foglyoddá, Uram, s akkor szabad leszek. Késztess megadnom önmagam, győzelmet úgy veszek.
Ha küzdve küszködöm, akkor leroskadok. De ha karod lesz börtönöm, akkor erős vagyok.”
Ámen