Lukács evangéliuma 19,5

Az Újszövetség történeteiből tudjuk, hogy azoknak az életében, akik Jézus Krisztusban felismerték a Megváltót, az Isten Fiát, megjelent az Istentől jövő élet és az Istentől jövő öröm. Mert Jézus Krisztus olyan életet hozott el nekünk, ami előtte az Istennél volt, s amit az ember a bűnbeeséskor veszített el.
Amikor Jézus meghalt értünk a kereszten, akkor elvette tőlünk, és keresztre szegezte bűnös, romlott természetünket azért, hogy az Ő örök, szent és tiszta életét adja nekünk helyette cserébe.
A Biblia szerint, amíg az ember szíve nincs megváltva, amíg még Krisztus az életén kívül van, addig a szíve gonosz, lelke olyan, mint egy mély kút, amely romlott, mérgezett vizet tartalmaz.
S mivel az ilyen ember szíve és lelke még a halál uralma alatt van, tőle kapja folyamatosan az impulzusokat: a kétségbeesést, a félelmet, az örömtelenséget, a búskomorságot, a szüntelen való bánatot.
Hiába próbálja eltitkolni szíve állapotát és keserűségét mások előtt, igaz rá a Biblia szava: „Nevetés közben is fáj a szív.” /Péld. 14,13/
Hol kezdődik akkor a keresztyénség egy ember életében? Ott, amikor valaki Jézus Krisztus által részesedik az Istentől jövő életből. S ennek az Istenből való életnek az ereje megtöri benne a halálnak, az örömtelenségnek, a búskomorságnak gonosz, sátáni erejét.
Megszületik benne az Úr iránti tisztelet és szeretet. Egy új és tiszta forrásból táplálkozik a lelke, és a Szentlélek munkája által már nem gyönyörködik az igazságtalanságban. „Nem jár a bűnösök tanácsa szerint, és nem ül a csúfolódók székében. Hanem az Úr törvényében gyönyörködik, arról elmélkedik éjjel és nappal. S ezért olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét.” /Zsolt. 1,1-3/
Saját erőnkre, képességeinkre támaszkodva nem tudjuk megvalósítani lelkünk békességét, igazi örömét. Egyedül Jézus Krisztus értünk kiömlött vére árán kaphatjuk meg, a Jézus Krisztus halálába és feltámadásába vetett hit által.
Isten angyalai öröménekkel üdvözölték Jézus Földre jöttét. Amikor Zákeus meghallotta Jézus hívását, „sietve lejött a fáról, és örömmel befogadta Jézust”. /Lukács 19,6/
Azóta is így van. Akik Jézust, az Isten Fiát befogadják az életükbe, a házukba, azokhoz beköltözik az Istentől jövő élet, s ezáltal az Istentől jövő öröm.
Ha te szeretnél megtelni Isten jelenlétével, Jézus halált és a sátáni erőket legyőző erejével, mondd el ezt az imádságot:
Úr Jézus Krisztus! Csak Te tudod megszabadítani szívemet és lelkemet a halál erőinek fogságából, az örömtelenségből, a keserűségből és a bánatból. Kereszthalálod és feltámadásod által győzelmet arattál a Sátán és e világ minden gonosz ereje felett. Most sietve jövök Eléd, és örömmel befogadlak Téged.
Szentlelked által hozd el hozzám lelkem igazi békességét és örömét. Ámen

Kertész Péterné református lelkész
jogvédelem