Lukács evangéliuma 10,41-42

Az Úr Jézus sok feladata és szolgálata közben betért egy faluba, Betániába, „ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta”. /Lk 10,38/ Mártának volt egy Mária nevű testvére, aki leült Jézus lábához, és hallgatta beszédét.
Mária felfogta, megértette, megragadta ezt a csodálatos lehetőséget: Most lehet Jézust élőben hallgatni! Márta azonban belemerült a sok munkába, és nem ült le hozzájuk. A vendéglátásban foglalatoskodott.
Mária felismerte, hogy most mit kell tenni, minek az alkalma jött el. Márta ezt nem ismerte fel. Mária jól választott, Márta pedig rosszul döntött.
Jézus ezt így mondta: „Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.” /Lk 10,42/ Mária most időtálló értékeket gyűjt magának.
Miért maradt le minderről Márta? Mi volt az oka annak, hogy ő a rosszat választotta?
Az, hogy ő akart beszélni akkor is, amikor Jézusnak nagyon fontos mondanivalója lett volna a számára. Nem értette meg a legfontosabb feladatot: Most félre kell tenni mindent! Abba kell hagyni azt, amit éppen csinálok! Mindenki hallgasson el! Most Ő beszéljen! Az Úr, a Mindenható. Őt hallgassuk! Hozzánk jött, értünk jött. Nekünk akar mondani valamit.
Mert Jézus az, Aki mindent az Ő beszédével végzett el. Szavával gyógyította meg a betegeket, szavával adott feloldozást a bűnösöknek. Az Ő szavára mentek ki a gonosz lelkek megkötözött emberekből.
Jézus beszéde nem akármilyen beszéd, hanem Ige. Ugyanaz a teremtő Ige, amivel Isten ezt a világot létrehozta.
Itt van a nagy alkalom, a nagy lehetőség: leülni Jézus lábához, és teljes szívvel, teljes odaadással hallgatni az Ő beszédét.
Most nem szabad közbeszólni, most nem szabad beleszólni. Most nem szabad fél szívvel, csak úgy munka közben odafigyelni Rá. Most teljes szívvel és lélekkel, nyitott fülekkel hallgatni kell Őt.
De Márta minderre képtelen volt. Mozgott a szeme, mozgott a keze, járt az esze, és járt a szája.
Még Jézust is kérdőre vonta: „Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a munkában? Mondd hát neki, hogy segítsen!” /Lk 10,40/
Márta panaszkodik, vádol, parancsolgat, mondja a magáét, ahelyett, hogy Jézusra figyelne és Őt hallgatná. Jézus akkor így felelt neki: „Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre.”
Mi az az egy? A Jézussal való közösség. Az Ő szavára való odafigyelés. Az Ő beszédének a befogadása, és mindannak az elfogadása, amit Ő akar adni nekünk.
Imádkozzunk:
Úr Jézus Krisztus! Most már tudom, hogy a büszke ember nem tud elfogadni. A büszke ember nem tud csendben maradni. A büszke ember akkor is beszél, amikor hallgatni kellene.
Én nem akarok ilyen ember lenni. Ezért kérlek, Szentlelked által taníts meg engem szívem teljes odaadásával, lelkem teljes nyitottságával odafigyelni a Te szavadra, és azt befogadni. Hadd gyűjthessek Tőled időtálló értékeket.
Ámen