Zsoltárok könyve 119,63

Tudjuk mi ezt, csak szeretjük elfelejteni: attól, hogy bementem a garázsba, még nem lettem autó. Pontosan így van ez a templommal is. Attól, hogy templomba járok, még nem leszek keresztyén ember.
Hát akkor mitől és hogyan lehetünk istenfélő keresztyének? Olyan emberek, akik szeretik Isten Igéjét és meg is tartják azt.
Ma már sokan vannak közöttünk, akik valamikor elmondták a megtérők imáját, és befogadták az Úr Jézust a szívükbe. Vallják és hiszik: Jézus Krisztus az Isten Fia, Megváltó. De ennyi elég is nekik. Itt megálltak, itt megrekedtek. Nincs bennük vágy, nincs bennük éhség és szomjúság az Isten beszédének és akaratának még jobb megismerésére és annak megcselekvésére.
Ez egy mélységesen szomorú és elkeserítő helyzet. Sokan csak azért járnak templomba, hogy megtudják a legújabb fejleményeket a gyülekezetben, egy kicsit körülnézzenek és találkozzanak a kedves ismerősökkel.
Ez az első keresztyének idejében nem így volt. Az ő életükben a megtérés egy folyamatos történés volt. Folyamatos változás az életmódjukban, gondolkodásmódjukban, beszédükben és cselekedeteikben. Hogyan történhetett ez akkor meg?
Úgy, hogy alig várták, hogy összegyülekezzenek az Isten Igéje köré. Hajtotta őket a vágy, az éhség és a szomjúság Isten beszédének és akaratának a megismerése után. Változni akartak, tisztulni akartak. Istenhez még közelebb kerülni. Még jobban megismerni Krisztust és az Ő feltámadásának az erejét. Igazán akarták félni az Istent és az akaratát nem csak megismerni, hanem aszerint élni.
És aztán ebből születtek az igazi barátságok. Először Isten barátaivá lettek, és csak azután váltak egymásnak is barátaivá. És így tudták egymást segíteni és bátorítani a Krisztus követésében.
És mi van ma? Sajnos megfordultak a dolgok. Legkevésbé bátorítjuk egymást a szentségre, az önmegtagadásra és az Isten előtt kedves hívő életre. A hangoskodók hangoskodnak, a mindentudók osztják az észt. A megsértődöttek sajnáltatják magukat, az elégedetlenkedők pedig gyűjtenek maguk köré még több elégedetlenkedőt. Na nem nyíltan, csak titokban.
Isten Szentlelke azonban egy egészen másfajta barátkozás felé szeretne terelni bennünket. Amikor is a barátaink egyben Krisztusban testvéreink is, akikkel egymást Krisztushoz segítjük egyre közelebb.
Imádkozzunk:
Mennyei Atyám! Adj nekem igazi barátokat. Olyanokat, akik szeretnek Téged és a Te utasításaidat megtarják. Szentlelked által formálj engem is szíved szerint való emberré és igaz baráttá. Jézus nevében kérlek. Ámen