Márk 15,38
magányos lettél
hogy én sohase
legyek egyedül
utat nyitottál
az örök hazába
keresztre mentél
érettem, helyettem
miattam szenvedtél
Úr Jézus Krisztus!
átokká lettél
hogy én áldást vehessek
Általad és Benned élhessek
bűneim terhét és büntetését
Te hordoztad el
győzelmet vettél
bűnön, poklon, halálon
Istennek Báránya!
végtelen szereteted
csodálom
magamat Előtted
megalázom
és hálából egész életemet
Neked felajánlom:
hadd legyek a Tiéd egészen
az ördögnek semmije
se legyen énbennem
mert a templom kárpitja
felülről az aljáig kettéhasadt
nincs többé oly gonosz hatalom
amely engem Tőled elszakíthat
sem ember, sem démon
sem mélység, sem magasság
semmilyen földi hatalmasság
Kertész Péterné Horváth Ilona
református lelkipásztor




