1161 Budapest, Budapesti út 82. iroda@refsashalom.hu +36-30-491-8473

Rászedtél, Uram, és én hagytam, hogy rászedj. Erősebb voltál nálam, és legyőztél!

Jeremiás 20,7

Vajon miért kételkednek ma olyan sokan abban, hogy Jézus Krisztus feltámadt? Miért élnek ma is olyan sokan úgy, mintha Húsvét üzenete csak egy legenda, egy kitalálás lenne? Miért élnek ma is sokan a feltámadott Jézus Krisztus nélkül?
Talán azért, mert Jézus feltámadása annyira szokatlan, meglepő és egyedülálló történés volt, hogy abban nagyon könnyű dolog kételkedni.
Az is igaz, hogy azt senki sem látta, hogy Jézus hogyan támadt fel, mert Isten legnagyobb tetteinek a hogyanja mindig titok marad. Mert csak hittel látható meg! Az pedig egy nagyon különleges „szemüveg”, amit ma még kevesen hordanak.
Sötét szemüveget azonban annál többen. Mert ma egyre több a borúlátó, a kétségbeesett, a hitetlen hívő, a csúnyán vagy kulturáltan kételkedő ember.
Miért van az, hogy a történelemkönyvekben dokumentált ókori eseményeket, amelyeket valaki valamikor leírt, mi már igaz, megtörtént tényként kezelünk? Például ki volt ott közülünk akkor, amikor Augustus császár – aki Jézus idejében uralkodott – i.e. 12-9 között elfoglalta kis hazánknak azt a részét, amit akkor Pannóniának hívtak? Ki vette azt fel videóra? Természetesen senki. Mégsem kételkedünk benne. Amikor erről beszélünk, így szoktuk kezdeni a mondatot: „Amint tudjuk…”
Miért nem kezdjük ugyanígy a Jézus feltámadásáról való beszámolót is? Miért nem így mondjuk: „Amint tudjuk, Jézus Krisztus halála után harmadnapra feltámadt.”
Pedig Jézus Krisztus feltámadását szemtanúk írták le. Van a Bibliában egy névsor, amit nem egészen húsz évvel Jézus feltámadása után állított össze Pál apostol. Ebben a névsorban megtaláljuk azokat, akik Jézust ismerték kereszthalála előtt, végignézték az Ő szenvedését Nagypénteken, és néhány nappal később saját szemükkel látták Őt, saját fülükkel hallották a hangját, és személyesen is találkoztak Vele.
Így olvashatjuk ezt az első korinthusi levélben: „Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és feltámadt a harmadik napon az Írások szerint, és megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek. Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még mindig élnek, néhányan azonban elhunytak. Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak. Legutoljára pedig, mint egy torzszülöttnek, megjelent nekem is. Mert én a legkisebb vagyok az apostolok között, aki arra sem vagyok méltó, hogy apostolnak nevezzenek, mert üldöztem Isten egyházát. De Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok.” /1Kor 15,3-10/
Mert ez a hit lényege: „Találkoztam az élő Jézussal. És én engedtem, hogy rászedjen és legyőzzön engem. Elismertem, hogy Ő az erősebb. Ezért rábíztam egész életemet, és mindent letettem az Ő kezébe.”
Imádkozzunk:
Úr Jézus Krisztus! Te ma is élsz, mert feltámadtál. Veled ma is lehet találkozni. Bocsásd meg nekem, hogy sokszor ki akartam próbálni, hogy melyikünk az erősebb, és ellenkeztem Veled.
Most engedem, hogy rászedj engem. Engedem, hogy legyőzz engem. Most már tudom, hogy Te erősebb vagy nálam. Te vagy a legerősebb. Ezért Rád bízom magam.
Szentlelked által adj nekem élő hitet, hogy ebben soha meg ne inogjak.
Ámen