1161 Budapest, Budapesti út 82. iroda@refsashalom.hu +36-30-491-8473

Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben!

Zsoltárok könyve 42,6

Mit tanít Isten Igéje a bűnről, a bűnbocsánatról, a kárhozatról, Istenről és az emberről? Mit mond a Biblia az életről, halálról, családról, munkáról, pihenésről, szórakozásról? Ez volt mindig a reformátorok első és legfontosabb kérdése. S ha a gyakorlat nem egyezett meg azzal, amit arról Isten Igéje tanít, akkor a gyakorlatot igazították Isten Igéjéhez, nem pedig fordítva. Nem kezdtek el ügyeskedni, és nem kezdték el – mindenféle kibúvókat és kiskaput keresve – kijátszani Isten jó és tökéletes akaratát.
Mit mond erről az Ige? Mit gondol erről Isten? Mit olvashatunk a Bibliában mindarról, ami körülöttünk történik? Mit szól Isten mindahhoz, amit mondunk, gondolunk, amit teszünk?
Mi a véleménye Istennek mindazokról a dolgokról, amiket mi már úgy megszoktunk, amik már úgy “hozzánk nőttek”. Amiket úgy magunkba szívtunk, hisz a szüleink is így éltek, így tanultuk meg mi is tőlük.
Az ember természete szerint nem szereti a reformációt. Nem szereti, ha valaki megállítja, ha valaki kérdéseket tesz fel neki, és ha valaki jobb útra akarja terelni. Az ember nem lelkesedik akkor sem, amikor Isten lényegi, alapvető változásokat akar végrehajtani az életében.
Pedig az Isten akarata szerinti reformáció korábban is erről szólt, és ma is erről szól: Igazítsuk vissza az életünket Isten Igéjéhez!
Mit kell értenünk ezalatt? Azt, hogy hagyjuk el a rendetlen életet, ne csak a felszínen mozogjunk, hanem engedjük, hogy Isten az Ő Igéje és Szentlelke által egészen a szívünk mélyéig ható, maradandó változásokat hozzon létre. Ez lesz a mi személyes reformációnk!
Miért van erre ma nagyon szükség? Azért, mert lehet, hogy már te is elkezdted a keresztyén életedet, de azt mindig újra kell kezdeni. Lehet, hogy már sok mindent megértettél Isten Igéjéből, de mindig újra fel kell ismerni, mindig újra kell élni, újból és újból rá kell találni az egyszer már megértett, felfedezett igazságokra.
Mindig szükséges az újrakezdés, mindig szükséges a megújulás, az új emberré formálódás. Itt nincs megállás, nincs révbe jutás. Csak folyamatos előre haladás a Krisztus által rendelt cél felé.
Aki megáll, aki hátra fordul, az csúszik visszafelé. Csúszik bele a „régi csüggedésbe”. /445.dics.1.vers/
E mai világban pedig a csüggedés az egyik legveszélyesebb dolog. A csüggedés lebénít, nem engedi, hogy hittel megragadd Isten ígéreteit. A csüggedés megállít, bizonytalanná tesz. Felnagyítja benned a kételyeket, a kérdőjeleket Isten beszédével szemben. A csüggedés megakadályoz téged abban, hogy az Istentől számodra elkészített jövő megvalósulhasson az életedben.
Ezért most szólj a lelkedhez, és kérdezd meg tőle: „Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem?” S aztán bátorítsd a lelkedet Isten Igéjével: „Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!”
Ha te most, a Reformáció ünnepén, szeretnél megújulni az Istenbe vetett hitben és bizalomban, szeretnél újból rátalálni Krisztusra, a Szabadítóra, és szeretnél újból beleszeretni az Isten Igéjébe, akkor mondd el ezt az imádságot:
Úr Jézus Krisztus! Kérlek téged, ajándékozz meg engem egy személyes reformációval. Szentlelked által hozz ki engem minden csüggedésemből és fásultságomból.
„Sok szolgád, férfi, nő, ma bízva Átadjuk szívünket neked, Hogy munkánk éljen és teremjen: Gyújtsd fel bennünk szerelmedet!” /472.dics.5.vers/
Ámen